Határtalanul – 2023

                    

HATÁRTALANUL PÁLYÁZAT
BESZÁMOLÓ

Magyarság Háza 2024.05.29. Szerda

A pályázat vállalt elemeként a Magyarság Házát látogattuk meg, ahol megtekintettünk egy dokumentumfilmet. A Magyarság Háza Galériában szervezett „Hátrányokból építkező siker” című rendhagyó órán vettünk részt. A projektet egynapos osztálykirándulásként szerveztük meg. A délelőttöt a városligeti nagyjátszótéren töltöttük, majd az Uránia Nemzeti Filmszínházban Juhász Péter rimaszombati sebész főorvosról készült portréfilmet tekintettük meg. A vetítés után a tanulókkal megnéztük a Parlament épületét.

Bevezető óra 2024. 06. 03. Hétfő

A Határtalanul kirándulásra ráhangolódásképpen megtartottuk a bevezető órát. Az előzetes feladatoktól kezdve, az indulásig, a várható helyszínekig és programokig, az utólagos feladatokig, mindenről szót ejtettünk. Az egyes helyszíneket PPT-n képekkel mutattuk be, részleteztük a napi programokat is. A diákok előzetes felkészülés alapján minden helyszínről, nevezetességről pár mondatos beszámolóval készültek, amit osztálytársaiknak előadtak.

Barangoló digitális tartalomtár

2024. június 11-én egy órára birtokba vettük iskolánk informatika tantermeit és a Határtalanul Barangoló Digitális Tartalomtár feladataival is megismerkedtünk, és a segítségével készülhettünk fel a kirándulásra. Az oldalon található feladatok alkalmat adtak arra, hogy a diákok interaktív módon eleveníthessék fel történelmi ismereteiket, illetve bővíthessék azokat Erdély földrajzával, történelmével, városaival, nevezetes épületeivel, kulturális és vallási életével kapcsolatban.

A feladatok hasznosnak és érdekesnek bizonyultak. A diákok lelkesen vetették bele magukat a feladatokba, összedolgoztak, beszélgettek egymással segítettek egymásnak. A weboldal grafikája színes, vidám, igényesen kidolgozott, a feladatok címei többnyire kreatívak és figyelemfelkeltőek voltak, a gyerekek szívesen böngésztek bennük.

Témanap 2024.06.19. szerda

A Határtalanul kiránduláshoz kapcsolódóan a nemzeti összetartozás napja alkalmából témanapot szerveztünk nemcsak a hetedik évfolyamosok bevonásával, hanem az egész felső tagozat számára. Magát a témanapot a tanév utolsó hetén tartottuk meg.

Minden osztály forgószínpad-szerűen nyolc állomáson különböző feladatokkal, tevékenységekkel ismerkedett a témával. A kezdéskor minden osztályfőnök röviden beszélt a nemzeti összetartozás napjáról, hogy az alsóbb évesek is tisztában legyenek az alapokkal, a nagyobbak pedig felidézzék a már tanultakat.

Az első állomás feladata az volt, hogy felvidéki vagy erdélyi születésű íróink, költőink, történelmi személyiségeink neveit kellett összepárosítani a születésük helyével. A megoldáshoz használhatták az Irodalmi atlaszt, a benne található tárgymutató és jelmagyarázat segítségével meg tudták oldani a feladatot. Ezt követően a táblára kivetített térképen meg is keresték és megmutatták egymásnak az adott településeket. Az évfolyamtól függően, tudásszintjüknek megfelelően egy kicsit el is beszélgettünk az egyes személyekről, már csak azért is, mert többen közülük Nógrád vármegyéhez is kapcsolódnak.

A második állomásnak az Irodalom és Trianon nevet adtuk. Itt két fontos verssel ismerkedhettek meg a tanulók. Az egyik Juhász Gyula: Trianon című verse volt, a másik Wass Albert: Üzenet haza című verse. A feladatokhoz a versek megzenésített formáit használtuk a YouTube-ról, és a gyerekek csoportokban dolgoztak. Az első versnél hallás után kellett a kilenc részre tagolt vers darabjait sorrendbe tenni, a másik versnél pedig szintén hallgatás közben a kihagyott szavakat beírni a versszövegbe. Az ellenőrzés után beszélgettünk egy kicsit a versek hangulatáról, a bennük kifejezett érzelmekről.

A harmadik állomáson az iskola számítógépes termében a témához kapcsolódóan okostankönyvi feladatokat oldottak meg a gyerekek.

A negyedik állomáson VUJITY TVRTKO Trianon – a könyv titka című filmjének első 15 percét nézték meg a tanulók, azután egy 10 kérdésből álló kérdéssort kellett megválaszolniuk a videórészlet alapján.

Az ötödik állomáson az osztályok átsétáltak a nemrégen nyílt és a közelben található kis múzeumba, a Kaláris viselettárba, ahol meghallgatták a tárlatvezetést a Kárpát-medence legfontosabb népviseletiről, és több mint 30 életnagyságú babán, valamint a vitrinekben meg is szemlélhették az egyes tájegységek viseletének jellemző ruhadarabjait és kiegészítőit. Közben megismerkedhettek a ruhadarabok neveivel, néhány szólásunk eredetével, a színek és formák jelentésével. A végén egy kis játékos feladatra invitálták a tanulókat a látottakkal kapcsolatban.

A hatodik állomáson népdaltanulás és éneklés következett.

Hetedik állomásként pedig minden osztály ellátogatott a helyi Trianon emlékműhöz, ahol egy-egy csokrot helyeztek el, illetve az elcsatolt országrészeket szemléltető talapzatokra egy-egy szál virágot tettek.

A nyolcadik állomás A híd összeköt – az Ipoly és az Ipoly-hidak nevet kapta. Mivel Szécsény az Ipoly mellett fekszik, valamint a szimbolikája miatt is, adódott az ötlet a folyóval kapcsolatos feladatok beemelésére. Először egy nagy csomagolópapírra felvázolt térképen csoportokban dolgoztak, ami az Ipoly vonalát ábrázolta. A vaktérképen a folyó legfontosabb és újjáépített hét hídját jelöltük. A feladat az volt, hogy kapcsolják össze a hidak helyét a települések nevével (a határ mindkét oldaláról), és helyezzék rá a papírcsíkokat a térkép megfelelő helyére. Ezt követően egy totót töltöttek ki a csoportok az Ipollyal kapcsolatosan. A feladatok ellenőrzése itt is alkalmat adott sok ismeret átadására és tisztázására.

A témanap feladatait, programjait úgy igyekeztünk összeállítani, hogy változatos, érdekes és informatív is legyen egyszerre, valamint, hogy összedolgozásra, csapatmunkára is lehetőséget adjon. A feladatokban összeértek egymással a történelmi, földrajzi, irodalmi, helytörténeti és informatikai ismeretek, sőt még a művészet, a zene is szerepet kapott.

Úgy érezzük, hogy a témanap elérte célját, a visszajelzések alapján a feladatok élvezhetők, megoldhatók voltak, segítették diákjaink érzelmi bevonódását, a céljaink megvalósulását. Méltó módon emlékeztünk meg a nemzeti összetartozás napjáról.

Kirándulás: A só útján

1.nap 2024. 06.27. csütörtök

Kora hajnalban indultunk az iskola elől, a határt Ártándnál léptük át. Az első állomásunk Kolozsvár volt, ahol megtekintettük Mátyás király szülőházát, illetve a Szent Mihály templomot és a mellette levő Mátyás szobrot, valamint Márton Áron szobrát. A templomban a helyi plébános, László Attila esperes atya fogadott minket és beszélt a templomról.

A következő állomásunk a Tordai Sóbánya volt. A felszínen a sóbányászat eszközeivel ismerkedtünk meg, majd több száz lépcsőn ereszkedtünk a mélybe. A magas páratartalom és a tíz fokos hőmérséklet meglepte a tanulókat, de mellette kitisztította légzőszerveiket. Kipróbáltuk az óriáskereket, megnéztük a csónakázótavat, játszottunk a mini golffal és asztalitenisszel.

Már sötétedéskor érkeztünk meg szálláshelyünkre, a Székelyszentléleken található Becsali Panzióba, ahol finom vacsorával vártak minket.

2. nap 2024.06.28. péntek

Kora délelőtt Szejkefürdőn kürtőskalács majszolása közben megnéztük a Székelykapu szabadtéri múzeum kiállítását, az út végén pedig Orbán Balázs („a legnagyobb székely”) sírjánál és emlékművénél tettük tiszteletünket. Szerettük volna Papp Jenő székelykapu-készítő és fafaragó mestert meglátogatni, de el kellett utaznia, így nem tudtunk vele találkozni. Székelyfürdőn a magas só- és ásványianyag tartalmú borvizet is megkóstoltuk.

Ezután Farkaslaka következett, ahol Tamási Áron síremlékét és a Nepomuki Szent János római katolikus plébániatemplomot tekintettük meg. Következő úti célként a korondi Tófalvi Csaba sóvágó munkásságával ismerkedtünk meg interaktívan, mert előttünk vágta a sótáblát, és éreztük a só ízét és illatát.

Szovátán egy városnézés után a Medve-tavat jártuk körbe, illetve kipróbálhattuk a heliotermikus tó sóval teli iszapjának jótékony hatását. A látogatás befejezéseként a szovátai kilátótoronyból gyönyörködtünk a táj szépségeiben. Hogy ne maradjunk ki a sós víz frissességéből, a parajdi sós strand vizében is megmártóztunk.

3. nap 2024. 06.29. szombat

A csíksomlyói kegytemplom előtt a Homorúdfürdő borvizét kóstoltuk meg és megmentettünk egy vakondot is. Délelőtt részt vettünk Szent Péter és Pál emléknapi szentmiséjén, majd a templom előtti téren ejtőztünk.

A Békás-szoros legmagasabb pontján lenyűgöző látvány tárult elénk. A szorosban egy kisebb kirándulás közben hallhattuk a patak csörgedezését. Ezután az egyik tanulónk sajnos a séta közben megsérült, akit azonban később a nap végén a székelyudvarhelyi sürgősségi osztályon szakszerűen és kedvesen elláttak. Köszönet érte!

Következő állomásunk a Gyilkos-tó volt, ahol páratlan látványban volt részünk a vörösnek tűnő vízből kiálló fatörzs csonkok és a tavat körülvevő hatalmas sziklák miatt.

Mivel a tanévnek már vége volt, ezért a Benedek Fidél Általános Iskola tanulóival nem tudtunk találkozni, ám az iskolát megtekintettük. A nap zárásaként megkóstolhattuk a szálláshelyen a hagyományos Csorba levest.

2024. 06.30. vasárnap

Utolsó nap korán a turistatömeget elkerülve látogattuk meg Segesvár nevezetességeit. A történelmi központban, amely a világörökség része is, megnéztük a várat, az óratornyot, a Szent Miklósnak szentelt vártemplomot, a Várhegyet, ahová a 178 lépcsőből álló diáklépcsőn mentünk fel. Befejezésként egy kis szabadidő után Petőfi Sándor mellszobránál gyülekeztünk.

A hazafelé vezető úton idegenvezetőnk, Kováts Szidónia kis kvízzel mérte fel, mire is emlékszünk a látnivalókból. Erdélyi utunk utolsó állomása a Királyhágó volt, ahol elkölthettük a még megmaradt pénzünket és élvezhettük Erdély határának szépségét.

Köszönjük minden résztvevőnek és segítőnek a munkáját, akik támogatták pályázatunk sikeres megvalósítását.

Értékelő óra

Az értékelő órát 2024. augusztus 28-án tartottuk. Így a nyári szünet után mindenki örült a viszontlátásnak, és újra összegyűlt a két osztály, hogy felelevenítsük az emlékeket. Egy új PPT készült, amit már a saját fotókkal és a kirándulás közben készült rövid videókkal töltöttünk meg. A diákon a képek és videók mellé találó címek, (szó)vicces feliratok kerültek, amik segítették a jó hangulatú visszaemlékezést.

Újból áttekintettük a négy nap legfontosabb eseményeit, helyszíneit, előjöttek az átélt élmények, hangulatok. A diákok örömmel ismerték fel magukat és egymást a képeken, valamint sokszor egymás szavába vágva mesélték el a képekhez tartozó élményeiket. Az élmények mellett felidéztük a látnivalókról, a helyszínekről a legfontosabb ismereteket, mi, tanárok, néha egy-egy keresztkérdést intézve a tanulók felé, mintegy letesztelve tudásukat, emlékeiket.

Összességében úgy értékeltük, hogy egy nagyon tartalmas, jó hangulatú négy napot töltöttünk együtt Erdélyben barangolva, amire mindenki sokáig fog emlékezni.